Ady Endre:

A NINCSEN HIMNUSZA

A Hajnal nem ragyog�,

Az �j feh�ren lebben,

Az Isten nem j�s�gos,

Az �rd�g nem kegyetlen.

A Ny�r fagyos j�gverem,

A T�l hev�t� se h� se j�g,

Piros vir�g a B�nat

S barna-b�s a Dics�s�g.

Bivaly-fekete a h�,

Feh�r a szurok korma,

A Van csak egy rossz �lom

S a val�s�g a Volna.

A Hal�l �s d�rid�

S kis st�ci� az �let,

A B�n szebb az Er�nyn�l

S legszebb Er�ny a V�tek.

A m�z mar� keser�

S �des �ze a s�nak,

A Ma egy nagy hazugs�g

S az igazs�g a Holnap.

Nincsen semmi, ami van,

Egy Val� van: a Nincsen,

Az �rd�g a rokonunk

S ellens�g�nk az Isten.

T�th �rp�d:

J� �JSZAK�T

Falon az inga lass� f�nye villan,
Oly t�tov�n j�r, szinte arra v�r,
Hogy �gyam mellett kattanjon a villany,
S a s�t�tben majd boldogan meg�ll.
Pihenj�nk. Az �lomba mer�l�nek
J� dolga van. Megenyh�l a robot,
Mint ahogy sz�pen s�lya v�sz a k�nek,
Mit kegyes k�z a m�ly v�zbe dobott.

Pihenj�nk. Takar�mon p�r pap�rlap.
Elakadt sorok. T�rstalan rimek.
Megsimogatom �ket halkan: �rjak?
�s kicsit f�j�n s�hajtom: minek?
Minek a l�lek balga f�ny�z�se?
Aludjunk. M�sra kell ideg s vel�.
J�zan dologra. Friss t�leked�sre.
�s rossz robotos a k�s�nkel�.

Mi haszna, hogy pap�rt m�r j� egyp�rat
Be�rtam? Bolygott rajtuk b�s kezem,
A tollra d�lve, mint botra a f�radt
V�ndor, ki havas puszt�kon megyen.
Mi haszna? A sok t�veteg bar�zd�n
Hov� jutottam? �s ki j�tt velem?
Szel�d dalom len�zi a gar�zd�n
K�romkod� �s nyers dal� jelen.

Majd egyszer... Persze... M�skor... Szebb id�kben...
Tik-tak... Ketyegj, v�n, j� k�lt�-vigasz,
Majd j� a kor, amelynek visszad�bben
Fel�nk szive... Tik-tak... Igaz... Igaz...
Falon az inga lass� f�nye villan,
Aludjunk vagy sz�z �vet cs�ndben �t...
�gyam mellett elkattantom a villanyt.
Versek... bolonds�g... sz�p j� �jszak�t

T�th �rp�d:

Medd� �r�n

Magam vagyok.

Nagyon.

Kicsordul a k�nnyem.

Hagyom.

Viaszos v�szon az asztalomon,

Faricsk�lok lomh�n egy dalon,

V�zna, sz�nalmas figura, �n.

�n, �n.

S magam vagyok a f�ld kerek�n.

Teller Ede:

Vers c�m n�lk�l

Keresni, v�rni, semmit sem akarni,

Szeretni, v�gyni, egyed�l maradni.

N�zni a vil�got becsukott szemekkel,

L�tni azt, amit m�g nem l�tott ember.

Gy�ny�rk�dni titkos m�ly harm�ni�kban,

Eml�kezni arra, mit sohasem l�ttam.

Szeretni, im�dni a szent tisztas�got,

A szelet, a felh�t, a havat, az �lmot.

Tenni a helyeset, nem kis �r�mp�nz�rt,

Nem a t�lvil�gi �r�k �dv�ss�g�rt.

Tudni, hogy nincs c�l, tudni, hogy nincs Isten,

F�lni, hogy tal�n igazs�g sincsen.

Tudni: az �sz r�vid, az akarat gyenge.

Hogy r� vagyok b�zva a vak v�letlenre.

�s makacs rem�nys�ggel m�gis, m�gis hinni,

Hogy amint csin�lok, az nem lehet semmi.

�s �r�lni tudni a nagy megnyugv�snak,

A f�jdalmat, �r�m�t gy�gy�t� hal�lnak.

Kosztol�nyi Dezs�:

V�r�s hervad�s

Erd�,
d�rcs�pte lombod �jultan vonaglik.
Meghalsz,
re�d lehellt a v�r�s hervad�s.
De m�rt e vid�m pompa? M�rt
�lt�zk�d�l hal�l el�tt a f�nyes
b�bornokoknak, r�szeg szeret�knek,
ifj� d�hnek, kigyulladt l�zad�snak
hars�ny sz�n�be?
Oly �nnep-e zsibbadni, elfeledni
l�rm�s kir�ndul�kat �s rig�kat,
vizek zaj�t,
az �let �des-olcs� csengetty�it?
Olyan j� nem �lni?
�r�lsz?